Szokatlanul meleg éjszaka köszöntött Los Angeles városára. Az emberek lassan eltünedeztek az utcákról, visszavonultak kellemesen hűvös lakásaikba. Kevesen lófráltak csak kint.
Egy fiatal lány állt egy hatalmas épület egyik lakásának teraszán és bámulta a karácsonyfaként tündöklő város fényeit. Lélegzetelállító látvány volt. Egy kezében egy pohár benne karmazsin színű folyadékkal, a másikban egy égő cigaretta. Felváltva emelte a szájához őket.
Valahol a közelben egy nő sikítását hallotta meg. Elnyomta a cigit és letette a poharat, ami még mindig félig volt. Nem vesződött az ajtóval, inkább csak leugrott és zuhant. Néhány perccel később talpra érkezett, majd miután körülnézett, szaladni kezdett.
Egy közeli sikátorban talált rá a nőre, amint egy csapat vámpírdémon kínozta. Nem teketóriázott, tudta, hogy tennie kell valamit.
- Engedjétek el! - szólt rájuk túlvilági hangon.
- Nézzétek kit fújt ide a szél. - mindannyian nevetni kezdtek.
- Ő lesz a ráadás. - kuncogott a következő.
- Lássuk mit tudtok!
- Ha ezt akarod, Szivi.... örömmel. - kacsintott rá a vezér.
Mindannyian rátámadtak, de mielőtt elérték volna, három srác jelent meg a semmiből. Vállvetve küzdöttek egymás oldalán a démonok ellen. Egyikük pontosan annyira volt kegyetlen, mint ő... Na jó... kicsit finomabb volt, mert ha a helyében lett volna, tuti, hogy letépte volna a legtöbb végtagját és kiontotta volna a beleit.
Viszonylag hamar végeztek és a nő is megmenekült. Ahogy alaposabban megnézte a srácokat, rájött, hogy ikrek, méghozzá hármas ikrek. Elmosolyodott, majd elindult, de egy kéz fonódott a csuklójára.
- Várj!
- Mit akarsz? - fordult felé és belenézett a szemébe.
- Mi a neved?
- Miért akarod tudni? - kérdezett vissza.
A következő pillanatban a másik két srác is elindult feléjük. - Ők az öcséim, Lance és aki téged ejtett rabul, ő Mark. Én Charles vagyok.
- Jan. - mutatkozott be ő is.
- Örvendek. - bólintott a csuklóját szorongató.
Nagyon jónak igerkezik! ^^ *-* Gratula. Várom a folytatást.
VálaszTörlés